4.1 A határmenti intézményi együttműködés mértékének növelése és az állampolgárok határmenti együttműködésének kiszélesítése 

A szív-és érrendszeri kórképek világszerte az első számú vezető halálokok közé tartoznak, WHO adatok alapján 17,9 millió emberéletet követelnek évente, amely a globális halálozás 31%-a. Ezek közé a kórképek közé tartoznak a szívkoszorúér betegségek, valamint az agyi érrendszeri betegségek is, melyek együttesen a szív- és érrendszeri megbetegedések halálozásának 85 %-át teszik ki, és ezeknek a haláleseteknek közel egyharmada 70 éves kor előtt következik be. A megbetegedéshez vezető rizikófaktorok az Európai Unió tagállamait egyaránt sújtó tényezők, amelyek mind Magyarország, mind pedig Szlovákia lakosságát egyaránt veszélyeztetik.

Jelen projekt célja, hogy a balassagyarmati és nagykürtösi kistérségekben működő kórházak határon átívelő és hangsúlyosan hosszú távú együttműködés kereteinek kialakításával, egy közös konzultációs, diagnosztikai és terápiás mechanizmust hozzanak létre, amellyel a helyi lakosság körében csökkenthető, illetve kellően és hatékonyan megelőzhető a szív- és érrendszeri, agyi érrendszeri betegségek terjedése, továbbá az akut ellátásra szoruló betegek számára az orvosi beavatkozás a lehető legrövidebb időn belül biztosítható.

A projekt keretében korszerű kardiológiai és neurológiai diagnosztikát és kezelést lehetővé tevő orvosi felszerelések kerülnek beszerzésre a projekt szlovák és magyar kórházi helyszíneire. Mindkét kórházban bevezetésre kerülnek a határon átívelő egészségügyi együttműködés keretében kidolgozott helyi protokollok és új betegúti eljárások (SK: kardiológiai lokális komponens; HU:neurológiai lokális komponens), amelyeket a projektben közreműködő szlovák és magyar szakemberek közös erőfeszítéssel harmonizálnak és véglegesítenek különböző határon átnyúló képzéseken és workshopokon, ezzel segítve az új mechanizmusok kezdeti felépítését, működésbe helyezését és együttes működtetését, valamint a fokozatos tudásmegosztást. 

A megvásárlásra kerülő orvosi felszerelések nemcsak növelik majd a kórházi kapacitást, de egyben elősegítik a gyorsabb diagnosztikát, bevezetik a gyorsreagálású terápiát, csökkentik a betegellátásban az átadási/betegforgalmi időt és a várólistákat. A projektben megszerzett kardiológiai és neurológiai új eljárások és tapasztalatok képzik majd a tudásmegosztás elemeit a kórházakon belül és határokon átnyúlóan egyaránt. A szlovák szakértők a projektben szintén elkészülő sürgősségi ellátásra vonatkozó szakpolitikai ajánlások kardiológiai fejezetéért, míg a magyar szakértők az ajánlások neurológiai fejezetének kidolgozásáért lesznek felelősek. A kidolgozott ajánlási dokumentum (white paper) további felhasználás céljából bemutatásra kerül a nemzeti döntéshozók számára.

A projekt befejezését követően az elért eredmények és tapasztalatok terjeszthetők lesznek nemzeti és európai platformokon, nemzetközi konferenciákon. A tudástranszfer fenntartható lesz képzések és workshopok szervezésével az összes érintett a határon átívelő közreműködő és az EU további régióiban lévő partnerek számára. A létrehozott, határokon átnyúló együttműködési mechanizmus jó gyakorlatként felajánlható lesz az azonos jellegű társadalmi-gazdasági feltételekkel rendelkező régiók számára. A sürgősségi ellátásra vonatkozó szakpolitikai ajánlások terjeszthetők és kiterjeszthetők Európa szerte.
A projekt kapacitásoptimalizálásra törekszik a jelenleg a határ két oldalán izoláltan rendelkezésre álló kardiológiai és neurológiai kapacitások fejlesztése terén. A projekt a fejlesztésre kerülő kapacitások megosztását és hálózatosítását célozza, amelyet tudástranszferrel is segít. Az optimalizálás már rövidtávon is többes haszonnal jár, aminek jelentékeny hányadát elsősorban a határtérségben lakók, mint végfelhasználók fogják élvezni, mivel javul az ellátáshoz való hozzáférésük, jobb minőségű és gyorsabb ellátásban részesülhetnek. Ezáltal egészséges életéveket nyernek, illetve akut ellátás esetén az életük megmenthetővé válik, így a jelenlegi halálozási ráta csökkenthető. Intézményi oldalról nézve a kapacitásmegosztás és -optimalizálás a költséghatékonyság növelését, illetve költséghatékonyabb ellátási képességnövelést, a rendelkezésre álló források felhasználásának racionalizálását eredményezi.