JA STOCKPILE - Fenntartható, előre tekintő nemzeti és uniós készletezési stratégiák kidolgozásának támogatása
Projekt cím |
JA STOCKPILE - Fenntartható, előre tekintő nemzeti és uniós készletezési stratégiák kidolgozásának támogatása |
Projektazonosító |
101227752 |
Támogatási szerződés azonosító |
101227752 |
Projekt cím angolul |
Joint action on comprehensive and sustainable strategic stockpiles of medical countermeasures used in crisis |
Rövid projekt név |
JA STOCKPILE |
Támogató program |
EU4H-2024-JA-IBA-01 |
Támogatás a programból (Pénznem) |
EUR |
Támogatás a programból (összeg) |
9 999 996 EUR € |
Projekt teljes költségvetése (összeg) |
12 499 996 EUR € |
Az OKFŐ-re jutó támogatás a programból (teljes összeg) |
949 036 EUR € |
Az OKFŐ-re jutó támogatás a programból (%) |
9,49 % € |
Az OKFŐ-re jutó hazai társfinanszírozás |
% |
Az OKFŐ által biztosított önerő intézményi forrásból (%) |
% € |
Támogatást igénylő |
Országos Kórházi Főigazgatóság |
Főkedvezményezett |
FINNISH INSTITUTE FOR HEALTH AND WELFARE (THL) |
Konzorciumi partnerek száma összesen |
56 |
Projekt megvalósításának tényleges kezdete |
2025.06.01. |
Projekt fizikai befejezésének határideje |
2028.05.31. |
Projekt fizikai befejezésének tényleges határideje |
|
Háttér |
A COVID-19 megjelenése példátlan kihívást jelentett az Európai Unió számára, és komoly hatással volt a tagállamokra. A járvány felfedte a gyógyszerészeti készletek hiányát az EU és a tagállamok szintjén, valamint az EU kritikus egészségügyi ellátási láncainak sebezhetőségét. Bár voltak sikeres intézkedések, a járvány rávilágított az EU és a tagállamok válságkezelési kapacitásának hiányosságaira. A pandémia megmutatta az EU egészségügyi rendszereinek erősségeit és gyengeségeit, valamint a koordinált és hatékony válasz hiányát több területen. Az eltérő tesztelési lehetőségek, orvosi ellátmányok és oltási stratégiák feltárták a válságkezelés széttagolt megközelítésének hiányosságait. Az EU intézményeit is megterhelte a válság, és különösen a pénzügyi források elosztása és a határellenőrzések koordinálása körüli megosztottságokat tárta fel. A pandémia rávilágított arra, hogy nem állnak rendelkezésre jól tesztelt felkészülési és válaszadási tervek sem nemzeti, sem pedig európai szinten. Emellett kiderült, hogy az EU felkészültsége és válaszadási kapacitása nem éri el azt a szintet, amely szükséges a komoly fertőző betegségek, illetve kémiai és környezeti veszélyek megelőzésére, felismerésére és kezelésére. Ez aggodalomra adott okot, mivel a határokon átnyúló egészségügyi fenyegetések hatalmas negatív hatással lehetnek az egészségügyi ágazatra és szélesebb társadalmi szinten is. A járvány globálisan súlyos hatásokat gyakorolt a társadalomra és a gazdaságra. Európában 2023 augusztusáig több mint 275 millió fertőzést és több mint 2 millió halálesetet regisztráltak, és 36 millió hosszú COVID esetet jegyeztek 2020-2022 között. E halálesetek egy része elkerülhető lett volna, ha az EU és tagállamai jobban felkészültek volna, és így hatékonyabban tudtak volna reagálni. A járvány alatt számos probléma jelentkezett, például az egészségügyi rendszerek gyengesége, a helytelen politikai döntések, a félretájékoztatás és az orvosi ellátmányok beszerzésének késlekedései, valamint a határok bezárásával kapcsolatos nem koordinált intézkedések. A háború Ukrajnában és a nukleáris katasztrófa lehetősége újabb kihívásokat jelentettek az EU számára. Az EU erősebb biztonságpolitikájának és védelmi stratégiájának kialakítására van szükség, különösen a gyógyszerek és orvosi ellátmányok biztonsága érdekében. Az EU a HERA segítségével építette fel a válaszadási kapacitások stratégiai tartalékait, beleértve a CBRN (kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris) vészhelyzetek kezelésére szolgáló készleteket is. |
A projekt általános célkitűzései Rövid/Közép/ Hosszú távú célok |
Az EU-nak a jövőben gyorsabb és hatékonyabb válaszokat kell kidolgoznia a különböző típusú válságokra, és ehhez az adatok és technológia megfelelő felhasználására van szükség. A COVID-19 tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy az EU-nak és tagállamainak közösen kell dolgozniuk a gyógyszerészeti készletek fenntartásában, különösen a válságos helyzetek kezelésére szükséges orvosi készítmények esetében. A projekt célja, hogy támogassa a tagállamokat a kritikus gyógyszerek és orvosi ellátmányok hatékony és koordinált készletezési stratégiáinak javításában, valamint hozzájáruljon az EU közös készletezési stratégiájának megvalósításához. A cél egy fenntartható és átfogó orvosi készlet biztosítása az EU-ban a válságos helyzetek kezelésére. |
Munkacsomagok |
WP1 – Menedzsment és koordináció 1.1. A Joint Action végrehajtásának irányítása 1.2. A Joint Action menedzsmentje 1.3. Tanácsadó testület létrehozása és koordinálása 1.4. Partnerségi fórum 1.5. Találkozók szervezése WP2 – Kommunikáció és Disszemináció 2. 2.1. Kommunikációs és disszeminációs stratégia 2.2. Projektidentitás – vizuális megjelenés 2.3. Honlap 2.4. Rendezvények 2.5. Policy briefs WP3 – Értékelés 3. 3.1. Teljesítménymutatók/faktorok kialakítása 3.2. A tényleges erőforrás-használat nyomon követése a tervezett erőforrás-használathoz képest 3.3. A mérföldkövek és teljesítendő feladatok előrehaladásának nyomon követése a munkatervhez képest, beleértve a képzési és disszeminációs tevékenységeket is 3.4. Kérdőív minden résztvevő számára az elvárásokról, együttműködésről és a középtávú előrehaladásról 3.5. Záró kérdőív a indulás óta eltelt előrehaladásról, az eredmények értékelése és a tanulságok felmérésére. 3.6. Interjúk a WP vezetőkkel és a HERA-val 3.7. Támogatás a WP vezetőknek a speciális tevékenységek értékelésében, mint például a képzési események. 3.8. Stakeholder analízis 3.9. Stakeholder kérdőív 3.10. Érdekelt felek tevékenységeinek feltérképezése és nyomon követése más WP-kben WP4 – Fenntarthatóság 4. 4.1. Módszertan 4.2. Prioritási eredmények kiválasztása 4.3. Politikai döntéshozó szintek elkötelezése 4.4. Fenntarthatósági terv kialakítása WP5 – Tréning 5. 5.1. Képzési igények feltérképezése 5.2. Jógyakorlatokon alapuló képzések 5.3. „Train the trainers” WP6 – Egészségügyi ellenintézkedésekhez szükséges készletek azonosítása és mennyiségi meghatározása 6. 6.1. Új megközelítések kidolgozása és innoválása a készletezés terén, mint eszköz a MCM elérhetőségének biztosítására, például szcenárió alapú megközelítések, kockázatértékelések és adatelemzés alkalmazásával 6.2. Új megközelítések kidolgozása és innoválása az MCM készletezés mennyiségének meghatározására, például szcenárió alapú megközelítések, kockázatértékelések és adatelemzés alkalmazásával 6.3. A MCM készletezésére vonatkozó felkészülési terv kidolgozása, amely meghatározza az érintett szereplők szerepeit és felelősségeit az EU-n belül, a HERA és a tagállamok által végzett munkára alapozva, a MCM készletezéséhez szükséges mennyiségek meghatározására az EU szintjén, valamint a készletek optimális összetételére az EU-ban (EU-szintű vagy nemzeti szintű készletezés) 6.4. Útmutató kidolgozása, amely meghatározza a készleteket; a célokat, a fő fenyegetettségi kategóriákat a járványok/CBRN/AMR terén, a termékkategóriákat, mennyiségeket stb. Tartalmazza az orvosi sajátosságokat, mint például a pufferkészleteket és a készletezési időszak lefedettségét. WP7 – Koordinált, rétegzett készletezési rendszer 7. 7.1. Készletezési kezdeményezések feltérképezése 7.2. Szükségletelemzés 7.3. Készletezési keretrendszer kidolgozása 7.4. A keretrendszer validálása és elméleti pilot-programja 7.5. Ajánlások az EUs és a nemzeti készletek közötti együttműködésről 7.6. Ajánlások az EU és a nem EU-tagországok közötti együttműködésről WP8 – Fenntartható készletgazdálkodás 8. 8.1. Az EU termelési szuverenitásának megerősítése a specifikus válsághelyzetekhez kapcsolódó termékek esetében 8.2. IT eszköz kidolgozása, amely összekapcsolja és konszolidálja az adatokat a decentralizált készletekből 8.3. Szavatossági idő meghosszabbítása 8.4. A fel nem használt MCM készletek rotálása és megsemmisítése WP9 – Egészségügyi ellenintézkedések előkészítése és felhasználása az EU-n belül és kívül 9.1 A telepítés irányításának azonosítása és az optimális jogi keret meghatározása az MCM-ek telepítésére és felhasználására. 9.2 Standard operating Procedure (SOP) - Standard Működési Eljárás (SOP) 9.3 Megoldások a rövid távú és hosszú távú válságok közötti átmenet biztosítására 9.4 Pilot MCM telepítések Az OKFŐ a 1., 2., 3., 4., 5., 7., 8. és 9. munkacsomagokban vesz részt. · A 2. és a 5. munkacsomagot vezeti. · Munkacsomag vezetőként a horizontális munkacsomagok munkájában részt vesz (1., 3., 4.). · A 7. munkacsomagon belül a T7.1. - T7.4 feladatokban vesz részt, T7.2. feladatot vezeti. · A 8. munkacsomagon belül a T8.1., T8.2. és a T8.3. feladatokban vesz részt. · A 9-es munkacsomag T9.1. feladatban vesz részt. |
Kötelező mondat |
|
Logo |
|
A projekt weboldala |
|
Közérdekű információk |