Doszkovics Zsuzsa 25 éve él egy kórházi szobában lélegeztetőgépen az Országos Pulmonológiai Intézetben, de ez nem akadályozza semmiben. A hölgy igazi életművész, képeket fest és verseket ír, programozó az eredeti szakmája. A sorsát úgy éli meg, hogy bár a teste egy helyhez kötött, a szelleme azonban szabad.

“Kiderült, hogy izomgyengeségem van, és öröklött génhiba betegség, de ez pici koromban nem látszott. Ez egy lassan romló betegség. 30 valahány éves koromig még jártam dolgozni is. (…) Annyira romlott már az állapotom, hogy nem volt elég levegőm. Elkezdtek az ujjaim feketedni, meg a szemem is. (…) Bevittek a kórházba, és kimutatták, hogy több a széndioxid a véremben, mint az oxigén” – mesélte a Tények Pluszban a kórházba költözésének a körülményeiről.

“A tüdőt körülvevő izmok annyira legyengülnek, hogy nem pumpálnak elég levegőt, és azóta gépen élek egyfolytában. És így is jó, mert van mit tennem minden nap, és ezért lehet elviselni, hogy mindig tudom, hogy valamit tehetek másnap” – mondta el Zsuzsa.

A legszűkebb családja – édesanyja és a testvére – mindennapos kapcsolatban vannak vele, orvosával egyetemben pedig elképesztőnek találják, hogy az asszony a helyzete ellenére is másokat vidít fel a jókedvével és a pozitív életszemléletével. “Zsuzsi tartja mindannyiunkban a lelket, és nem csak a családtagokban, hanem vadidegenekben is” – árulta el a testvére. Még a koronavírus-járvány alatt is ő tartotta a lelket a környezetében, pedig ő is megszenvedte a vírust.

Forrás, fotó: nlc.hu, TV2 tenyek.hu