A tüdőgyulladás akut légúti fertőzés, amit baktérium és vírus egyaránt okozhat. A tüdő apró zsákokból, úgynevezett alveolusokból áll, amelyek egészséges ember légzésekor levegővel telítődnek. Amikor valakinek tüdőgyulladása van, az alveolusokba genny és folyadék kerül, ami fájdalmassá teszi a légzést és korlátozza az oxigénbevitelt. A gyermekek körében a tüdőgyulladás világszerte a leggyakoribb fertőző halálok, a halálesetek száma Dél-Ázsiában és a Szaharától délre fekvő Afrikában a legmagasabb. Ugyanakkor az alsó légúti fertőzésekkel összefüggő halálesetek száma a felnőtteknél is magas: 2021-ben mintegy 2,2 millió ember vesztette életét tüdőgyulladás következtében.

A tüdőgyulladás továbbra is jelentős népegészségügyi probléma Európában. Beszédes, hogy az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban 2023-ban nem kevesebb, mint 24,97 elhalálozás jutott 100 000 lakosra. Hazánkban az EU-átlagához képest némileg jobb a helyzet, ugyanabban az évben 16,67, a tüdőgyulladáshoz köthető halálesetet regisztráltak százezer főre vetítve, ami még mindig nem tekinthető megnyugtató értéknek, hiszen a 10. leggyakoribb mortalitási tényező.
 

Kinek kell jobban figyelnie?
 
Tüdőgyulladást bárki kaphat, a kockázat azonban nem egyforma. Az életkor önmagában is számít: 65 év felett és ötéves kor alatt nagyobb a veszély, és az idősebbeknél az évek előrehaladtával tovább nő. Európai adatok alapján a tüdőgyulladás okozta halálesetek mintegy 90 százaléka a 65 év felettieket érinti.


Fokozott odafigyelés indokolt az alábbi alapbetegségek esetén:


•    Legyengült immunrendszer: ez jelenti a legnagyobb kockázatot, és sokféle betegség vagy gyógyszer állhat a hátterében, például daganatellenes kemoterápia, szerv- vagy csontvelő-átültetés, HIV-fertőzés. 
•    Krónikus tüdőbetegségek: asztma, COPD, hörgőtágulat (bronchiectasia), cisztás fibrózis
•    Szív- és érrendszeri betegségek: a krónikus szívbetegség, köztük a szívelégtelenség
•    Cukorbetegség, valamint a krónikus máj- és vesebetegség
•    Idegrendszeri betegségek: stroke, demencia, Parkinson-kór; ilyenkor a nyelési és köhögési nehézség növeli a veszélyt
Az életmód is szerepet játszik: a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás növeli a tüdőgyulladás esélyét. A kockázatot az alultápláltság is emeli.

Fenti betegségekben szenvedők megfelelő gondozása jelentős a megelőzés szempontjából.


Milyen tünetekre figyeljünk?

Jellemző tünetek a köhögés, a légszomj, a láz verejtékezéssel és hidegrázással, a fáradékonyság és a mellkasi fájdalom. Időseknél a láz elmaradhat, náluk a hirtelen kialakuló zavartság vagy gyengeség is figyelmeztető jel lehet. Nehézlégzés, mellkasi fájdalom, tartósan magas láz vagy egy megfázás, influenza utáni állapotromlás esetén érdemes orvoshoz fordulni.
 

Megelőzhető és kezelhető

A tüdőgyulladás leggyakrabban cseppfertőzéssel terjed. A megelőzésben sokat számít a gyakori kézmosás, a köhögési etikett, a beteg emberekkel való szoros érintkezés kerülése, a dohányzás elhagyása, a levegőszennyezés csökkentése és a krónikus betegségek megfelelő kezelése. Az időben felismert tüdőgyulladás az esetek többségében jól gyógyítható. A világnap arra emlékeztet, hogy a legtöbb esetben megelőzhető és kezelhető betegségről van szó.