Megjelent a betegségek megelőzéséről, a korai stádiumú felismerést szolgáló új  egészségügyi szűrővizsgálati rendszer elveiről készült koncepció a kormány weboldalán. A lakosság ösztönzése mellett be kell vezetni az elektronikus meghívási-visszahívási rendszert, bővíteni kell az emlőszűrés esetében a szűrőhálózatot, valamint meg kell erősíteni a 1812-es  telefonos ügyfélszolgálatot is – írják a tanulmányban.

A fejlesztési javaslatok három fő iránya:

• a lakosság ösztönzése, hogy minél többen járjanak szűrésekre;
• a foglalkozás-egészségügy bevonása a szűrővizsgálatokba;
• és a járművezetői engedély egészségügyi alkalmassági vizsgálati sorának kiegészítése.

A szervezett szűrővizsgálatok esetében is változások várhatók. Jön a humán papillomavírus (HPV) alapú méhnyakrák szűrés, a mammográfiás vizsgálatoknál a korosztály bővítése és a  vastagbélrák-szűrések során pedig évente 1,3 millió ember szeretnének elérni.

Valamint 21 éves korban meghatározzák a felnőttkori alapstátuszt, 21-40 éves kor között lesznek kardiovaszkuláris vizsgálatok, 40-64 éves kor között is folytatják ezeket, de kiegészül mini doppler vizsgálattal, évenkénti tüdőszűréssel, fogászati onkológiai szűréssel. A vesebetegség miatt magasabb kockázatú betegeknél pedig vizeletvizsgálatokat végeznek majd kétévente.

A koncepcióban a szűrővizsgálatokat két kategóriába sorolják:

• az egyik az alkalomszerű és célzott szűrővizsgálatok, ezek a bármely orvos-beteg találkozás alkalmával végzett vagy elrendelt szűrővizsgálatok. Ilyen például a háziorvos által végzett vagy kezdeményezett életmódbeli tényezők feltárása, részletes fizikális vizsgálat, teljes kardiovaszkuláris kockázat felmérése.
• a másik pedig a célzott szűrővizsgálatok, mint az emlőszűrés, a méhnyakszűrés és vastagbélszűrés, vagy a tüdőrákszűrés alacsony dózisú CT-vel.

Rák vagy szívbetegség a két vezető halálok

Magyarországon 2020-ban a legtöbb ember vagy keringési rendszer betegségeiben vagy valamilyen daganatos betegségben halt meg. E két haláloki csoport az összes halálozás közel 70 százalékát teszi ki. Mindkét csoport esetén hatalmas jelentősége van a szűrővizsgálatoknak, mert az időben felismert rákos megbetegedés nagyon jó eséllyel gyógyítható, és a felismert szív-és érrendszeri betegségek is kordában tarthatók.

2022-ben több mint 136,4 ezren haltak meg, közülük 30,4 ezren valamilyen rosszindulatú daganatos betegség miatt, 41 ezer embernek pedig valamilyen szív-és érrendszeri betegség vagy agyérbetegség okozta a halálát.

2022-ben 70 816 új rosszindulatú daganatos beteget diagnosztizáltak a  Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. 2021-ben 66 652 betegről derül ki, hogy rákos. Mindkét évben több volt a nő beteg, mint a férfi.

Az egészségveszteségek döntő része hazánkban is – más fejlett országokhoz hasonlóan – magatartási és környezeti kockázatokhoz köthető. Vagyis a mozgásszegény életmód miatt, a dohányzás okozta káros hatások és az egészségtelen táplálkozás okozta túlsúly miatt kialakult betegségek következtében halnak meg rengetegen.

Nem mellékes az sem, hogy évente mintegy 660 ezren mennek táppénzre. A táppénzen töltött időszak 7 nap és 110 nap között változhat a betegség súlyosságától függően. A korán felismert betegség nem csak az egyén számára okoz egészségnyereséget, de a társadalom számára is gazdasági előnyt jelent, írják a Belügyminisztérium által készített koncepcióban. Arra is kitérnek, hogy Magyarországon kevesen veszik igénybe a térítésmentesen biztosított szűrővizsgálatokat. És ebben komoly változásra van szükség.

A Magyar Közlönyben nem régen megjelent már egy törvénymódosítás a szűrővizsgálati rendszer átalakításáról. Ez pedig 2025. január 1-jével lehetőséget ad az egészségügyért felelős miniszternek arra, hogy a kötelező szűrési kört bővítse. A mostani koncepciónak ugyanakkor nem célja az új kötelező szűrések meghatározása, arról a kormány egy önálló anyagban folytatja le a társadalmi párbeszédet – írták.

A szűrések célja elsődlegesen a megnyerhető életévek számának emelése, és az egészségben eltöltött élettartam meghosszabbítása. Az egészségügyi kiadások csökkentése mellett fontos a munkából való kiesés időtartamának csökkentése, amiért a foglalkoztatók egyre több esetben mozdulnak el a munkahelyi szűrőprogramok és az egészségtudatosság fejlesztése irányába.

A férfiak kevesebb ideig élnek

Arra is kitérnek, hogy a jelenlegi népegészségügyi helyzet nem túl rózsás. A születéskor várható élettartam Magyarországon 2000 és 2020 között 71,9 évről 75,7 évre nőtt, majd 2021-ben 74,1 évre csökkent a teljes lakosságra vonatkoztatva, ami a 2019-es adatokhoz képest – a COVID 19 járvány miatt – több mint egy év csökkenést jelent.

2021-ben a nemi bontások alapján a férfiak születéskor várható élettartama 70,69, míg a nőké 77,52 év volt.

A visegrádi négyek országaiban 2020-ban a születéskor várható élettartam átlaga 76,9 év. 2020-ban az EU 28 tagállam átlagához képest az egészségben eltöltött évek száma a férfiaknál már csak 1,9, a nők esetében pedig csak 1 évvel maradt el.

Átalakul a foglalkozás-egészségügy

A foglalkozás-egészségügy nem tartozik a közfinanszírozott ellátások közé, hanem a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval foglalkozás-egészségügyi szerződést kötő munkáltató viseli ennek költségét. Az is írják a jelen koncepcióban, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátás tervezett átalakításának lényege, hogy a jövőben konkrétan meghatározásra kerülnek azon munkakörök, amelyekben a foglalkozás-egészségügyi ellátás kötelező.

Valamint fontos, hogy a  foglalkozás-egészségügyi szolgálatok rendszeresen végeznek - egyes betegségek korai szakaszában a betegség felderítése céljából - különböző típusú egészségügyi szűrővizsgálatokat, elsősorban a rizikófaktorok szűrését (BMI, koleszterin, vércukor), bőrgyógyászati (melanoma) és a szájüregi daganatok kiszűrésére alkalmas vizsgálatokat.

Ezek a változások várhatók a szervezett szűrővizsgálatoknál

Az emlőrák szűrés esetében a jogosultak körének bővítése. A meghívott korcsoport kiterjesztése a jelenlegi 45-65 éves korról 40-70 éves korra.

A méhnyakrák szűrés esetében a citológia vizsgálat marad a 25-28 éves korúaknak, 30-65 éves között pedig már humán papillomavírus (HPV) alapú szűrést is bevezetnének.

A vastagbélrák szűrés esetében az éves szűrési számot 1,3 millióra szeretnék bővíteni. Ehhez persze a kolonoszkópiás vizsgálóhelyeket is bővíteni kell, valamint tervben van további szolgáltatók kijelölése is.

Forrás: economx.hu