Dr. Sümegi János, a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Kórház gasztroenterológus főorvosának tanácsai.

Március a vastagbéldaganat szűrés hónapja. Magyarországon egy átlagos évben megközelítőleg 130 ezren halnak meg valamilyen rák betegségben. A halálesetek mintegy feléért a szív-érrendszeri megbetegedések, kb. 25 %-áért a rosszindulatú daganatos betegségek felelősek. A daganatos megbetegedések száma folyamatosan növekszik. 2020-ban 84 000 új rosszindulatú daganatos megbetegedés fordult elő és 32 000 honfitársunk halt meg rákban. Ez sajnos nem a plafon. A rákos esetek számának gyors és jelentős növekedését prognosztizálják a kutatók, 2030-ra 100 000 új esettel számolnak.

Hazánkban férfiaknál a tüdőrák után a második, nőknél az emlő és a tüdőrák után a harmadik leggyakoribb rosszindulatú daganat évi csaknem 11 000 új esettel a vastagbélrák. Bár prognózisa az egyéb gasztroenterológiai daganatok /nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy, vagy epehólyagrák/ közül magasan a legjobb, de sajnos az esetek jelentős részét előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, emiatt évente csaknem 6000 honfitársunkat veszítjük el a betegségben. Az unió országai közül Magyarország vezető helyet foglal el a vastagbélrák gyakoriságot illetően. Pedig a rákbetegség nem fátum. A rosszindulatú daganatoknak csak kevesebb mint 5 %-a genetikailag meghatározott. A rákos megbetegedések több mint 95 %-ának kialakulásában döntő szerepe a környezeti tényezőknek (dohányfüst, alkohol, szennyezett levegő, ionizáló sugárzás, stb.) van, kisebb részükért idült fertőzések (hepatitis B és C vírus, humán papilloma vírus, Helicobacter pylori, stb.) a felelősek.

Vegyünk részt szűrésen, figyeljünk magunkra !

Tudatos életvitellel számottevően csökkenthetnénk a rákbetegség kialakulásának kockázatát. A másik hatékony védekezési mód a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel. Sajnos nincs minden rákféleségre megfelelő szűrési módszer, de a vastagbélrák szűrésre – ha lehet ilyet mondani – ideális, ugyanis kb. 90 %-uk polypnak nevezett jóindulatú daganatból (a bélfalból előemelkedő lapos, szemölcsszerű, vagy nyeles, gombához hasonló alakú növedékből) alakul ki 10-15 év alatt. Azaz a vastagbélrák szűrés kapcsán 10-15 évünk van arra, hogy a polypokat vastagbél tükrözéssel felfedezzük, eltávolítsuk, így a rák kialakulásának lehetőségét minimalizáljuk.

Hosszú előkészítés után 2018-ban Magyarországon is elkezdődött a központilag szervezett vastagbélrák szűrés. Mivel a betegség előfordulási gyakorisága 50 éves kor fölött meredeken növekszik, hazánkban az 50-70 éves korosztály tagjait, mint fokozott kockázati csoportba tartozókat szűrjük. A szűrés kétlépcsős. Az első lépcsőben háziorvosuk a névre szóló levélben szűrésre behívottakat széklettartályokkal látja el. A visszahozott székletmintákból immunkémiai módszerrel vért mutatnak ki. Amennyiben a vizsgálati lelet nem-negatív, a beteget un. tisztázó colonoscopiára (vastagbél tükrözésre) küldik az erre kijelölt endoscopos centrumokba, ahol a béltükrözést meghatározott minőségi követelményeknek megfelelően 1 hónapon belül elvégzik.

A Markhot Ferenc Kórház kijelölt szűrőcentrum

A Heves Vármegyei Markhot Ferenc Kórház Gasztroenterológiai Szakrendelése is kijelölt centrum. Ha a colonoscopia során polypot találunk, azt eltávolítjuk, szövettani vizsgálatra küldjük, majd a szövettani lelet ismeretében meghatározzuk a további teendőket, ill. a következő colonoscopos ellenőrzés időpontját, ami rendszerint 3, 5, vagy 10 év. Az úgynevezett nem-negatív vizsgálati lelettel bírók megnyugtatására hangsúlyozni szeretném, hogy a székletben kimutatott vér nem jelent automatikusan vastagbél rákot, vagy polypot. A széklet vér pozitivitást az esetek kb. 60 %-ában jelentéktelen elváltozások: orr-, vagy fogíny vérzés, a gyomorban kialakult apró felmaródások, esetleg aranyeres vérzés okozza, 30-35 %-ban polypok és „csak” 6-8 %-ban rák.

Kiket hívnak be szűrővizsgálatra ?

A szűrővizsgálatra az 50-70 év közötti életkorú, egyébként tünet- és panaszmentes lakosokat hívják. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a betegnél mégis rákot találtunk, az rendszerint korai stádiumú. Ez azért fontos, mert amíg egy korai ráknál a teljes gyógyulás esélye 95-100 %, addig egy már panaszokat okozó előrehaladott rák esetén a gyógyulás esélye lényegesen rosszabb. Az életkorral összefüggő vastagbélrák-kockázaton túl van még néhány olyan magas rák-kockázatú csoport, akiknél a szűrés kiemelten fontos. Ilyenek azok, akik közeli vérrokonai között már fordult elő vastagbélrák, különösen, ha az 50 éves életkor előtt következett be, vagy a krónikus gyulladásos bélbetegségben /Crohn betegség, vagy colitis ulcerosa/ szenvedők. Az ő rendszeres szűrésük kiemelten fontos!

Fontos a szűrés

A lakosok egy része a vastagbél tükrözéstől való félelem miatt marad távol a szűrővizsgálattól, vagy nem tükrözéssel szeretné a vastagbelét vizsgáltatni. Szeretném a tévhiteket eloszlatni: az összes többi vizsgálati módszer (CT, MR, kapszulás endoscopia) diagnosztikus értéke meg sem közelíti a tükrözését. A vastagbél vizsgálatának „arany standardja” a colonoscopia! A vizsgálat az esetek többségében 10-15 percig tart. Kellemetlen, de az esetek 85-90 %-ában minden gyógyszeres előkezelés nélkül is jól tolerálható lenne. Szakrendelésünkön azonban minden betegünk nagyon hatékony fájdalomcsillapító és nyugtató gyógyszert kap intravénásan, így még kevésbé jár a vizsgálat kellemetlenséggel.

Mint ezzel foglalkozók, nap mint nap látunk nagyon szomorú eseteket, amikor tudjuk, hogy egy néhány évvel korábbi colonoscopos vizsgálattal megelőzhető lett volna a vastagbélrák kialakulása, a beteg egy kb. negyedórás beavatkozással elkerülhette volna a rákbetegséggel, a műtéttel és kemoterápiával járó testi és lelki szenvedést. Ehelyett a betegnél és családjánál egy újfajta élet kezdődik, ami évekig a betegség elleni kétes kimenetelű küzdelemről szól. Biztatok tehát minden 50 éves kor fölöttit, vagy fiatalabbat (ha közeli családtagjai között vastagbélrák fordult elő), vegyen részt a szervezett vastagbélrák szűrésen.

Forrás: Heves Vármegyei Markhot Ferenc Kórház, Fotó: Berán Dániel