A rendezvény az alapellátás fejlesztésének egészségpolitikai, ellátásszervezési és szakmai kérdéseit állította középpontba, széles körű szakmai párbeszédnek adva teret a lakóhelyhez közeli szolgáltatások megerősítéséről, a megelőzés lehetőségeiről és az alapellátásban dolgozó szakemberek összehangolt szerepvállalásáról.


Cél a lakóhelyhez közeli ellátás megerősítése

A konferencia kiemelt eseménye volt dr. Porpáczy Krisztina alapellátásért és integrált ellátásért felelős államtitkár asszony előadása, amely az alapellátás fejlesztésének kormányzati koncepcióját mutatta be. Államtitkár asszony a praxisok működési feltételeinek megerősítését, az orvosi és szakdolgozói kompetenciák szélesebb körű hasznosítását, valamint az egészségügyi és szociális szolgáltatások területi összehangolását jelölte meg a tervezett fejlesztések meghatározó irányaiként. A bemutatott, szakmai egyeztetés alatt álló elképzelések a lakóhelyhez közeli ellátás megerősítését és a lakossági szükségletekre épülő ellátásszervezést helyezték előtérbe, átfogó egészségpolitikai keretet adva a konferencia szakmai párbeszédének.

A lakosság egészségi állapotának javításában és az ellátórendszer fenntartható működésében meghatározó szerepet tölt be a szakmailag erős alapellátás. Az ellátáshoz való hozzáférés javítása, a betegutak összehangolása, a korai felismerés és a krónikus betegek folyamatos gondozása egymást erősítő fejlesztési irányok. A konferencia ezeket a kérdéseket a mindennapi betegellátás tapasztalataira építve tárgyalta, teret adva az ágazati irányítás, a szakmai szervezetek és az ellátásban dolgozó szakemberek közötti érdemi párbeszédnek.

Dr. Porpáczy Krisztina


Megelőzés és korai felismerés az alapellátásban

Dr. Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos asszony előadásában a népegészségügyi célkitűzések alapellátási gyakorlatban történő érvényesítését helyezte középpontba. A jövő népegészségügyi ellátásának részeként mutatta be az alapellátás megelőzésben és korai felismerésben betöltött szerepét, külön kitérve a fertőző betegségek elleni védekezésre, a védőoltások jelentőségére és az átoltottság növelésének lehetőségeire.

Dr. Oroszi Beatrix


A konferencia kiemelt témája volt az integrált alapellátás fejlesztése, különös tekintettel a szakmák közötti együttműködésre, a kompetenciaalapú feladatmegosztásra és a szakemberkapacitások hatékonyabb hasznosítására. Ennek keretében az előadások a szakdolgozói kompetenciák bővülésével, a védőnői és dietetikai szolgáltatásokkal, az otthoni szakápolással és a hospice-palliatív ellátással, valamint a praxisközösségek, a házi gyermekorvosi ellátás és a mentálhigiénés szolgáltatások jövőjével foglalkoztak.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetői előadásaikkal az alapellátás fejlesztésének több meghatározó területét érintették. Dr. Wernigg Róbert, az OKFŐ Alapellátási Igazgatóságának főosztályvezetője előadásával és a kapcsolódó pódiumbeszélgetésben való részvételével a mentálhigiénés szolgáltatások alapellátásban betöltött szerepéről és jövőjéről folytatott szakmai párbeszédet gazdagította.

Dr. Wernigg Róbert

Deli Mária, Ápolási és Betegbiztonsági Igazgatóság igazgatója a Svájci Projekt keretében megvalósuló hospice-palliatív fejlesztéseket és képzéseket, Balogh Csaba, az OKFŐ Informatikai és Információtechnológiai Igazgatóságának igazgatója pedig az elektronikus halottvizsgálati bizonyítvány fejlesztésének aktualitásait mutatta be, képviselve az intézmény ellátásfejlesztési, képzési és digitalizációs tevékenységét.

Deli Mária

Balogh Csaba


Párbeszéd a fogászati alapellátásról
  
Önálló figyelmet kapott a fogászati alapellátás fenntarthatósága és helye az ellátórendszerben. Dr. Dul Zoltán a szakterület helyzetét és jövőképét, dr. Linninger Mercedes, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Területi Szervezetének elnöke a teljesítményfinanszírozás dominánssá tételével kapcsolatos szakmai ellenérveket mutatta be. A fogászati petícióban megfogalmazott, kiszámítható működésre, biztonságos betegellátásra és érdemi egyeztetésre irányuló igények szintén a szakterület sajátosságaira épülő párbeszéd jelentőségét jelzik.

A digitális fejlesztéseket tárgyaló előadások és műhelyfoglalkozások az ellátásszervezés, a szakmai döntéstámogatás és az adminisztratív terhek csökkentésének lehetőségeit mutatták be. Az EESZT és az EgészségAblak fejlesztései, a strukturált betegkommunikáció, a telemedicina és a mesterséges intelligencia alkalmazása az információk hozzáférhetőségének javításával és a betegellátásra fordítható idő növelésével összefüggésben kerültek napirendre, kitekintéssel az európai szabályozási környezetre. A gyakorlati képzések a digitális megoldások alkalmazásán túl az EKG-értékelésre, a rendelői ultrahang-diagnosztikára, a sebkezelésre, a helyszíni laboratóriumi vizsgálatokra és az életmódváltás támogatására is kiterjedtek.


Nemzetközi tapasztalatok és hazai megoldások

A konferencia nemzetközi szakmai párbeszédéhez dr. Jakab Melitta, a WHO Európai Alapellátási Központjának (WHO European Centre for Primary Health Care) vezetője és dr. Tiago Villanueva, az európai háziorvosokat képviselő UEMO elnöke is hozzájárult. Dr. Jakab Melitta a WHO erős és fenntartható alapellátásról alkotott jövőképét ismertette, míg dr. Tiago Villanueva a családorvoslás európai szakmai képviseletének, a munkafeltételek javításának, valamint az orvosok utánpótlásának és megtartásának kérdéseit tárgyalta. A visegrádi országok részvételével folytatott tapasztalatcsere a szakmák közötti együttműködésre, a képzésre és a kompetenciák bővítésére is kiterjedt. A hazai kezdeményezések közül a hátrányos helyzetű térségekben alkalmazható hibrid háziorvosi modell bemutatása a hozzáférés javításához és a területi ellátásszervezés fejlesztéséhez kínált gyakorlati példát.

Az alapellátás megújításának biztos alapját a felhalmozott szakmai tudás, az ellátásban dolgozók elkötelezettsége és a következetes egészségpolitikai irányítás együtt teremti meg. A konferencia az ágazati célkitűzések és a gyakorlati tapasztalatok összekapcsolásával járult hozzá a fejlesztési irányokról folytatott szakmai párbeszédhez. Ennek a közös munkának a hosszú távú célja a területi egyenlőtlenségek mérséklése, a lakóhelyhez közeli ellátás megerősítése és a lakosság egészségnyereségét szolgáló, fenntartható működés feltételeinek megteremtése.