Fertőző-e a rák?
Számos emberben él még a mai napig ez a tévhit. Bizonyos kórokozók azonban valóban felelősek lehetnek egyes rosszindulatú elváltozások kialakulásáért. „Ilyen például a humán papilloma vírus, amely méhnyak rákot, vagy a májrákot okozó Hepatitis C vírusfertőzés”– mondta el az Indexnek Bodoky György a Dél-pesti Centrumkórház Onkológiai Centrumának vezető főorvosa, aki a rákellenes világnap kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy idejében felismerve a rák ma már gyógyítható betegség, ezért is van kiemelt fontossága a szűréseknek.
Első alkalommal 2000. február 4-én tartottak rákellenes világkongresszust Párizsban, ahova az öt kontinensről érkeztek kormánytisztviselők, rákkutatók, vezető orvosok, betegszervezetek, és a legjelentősebb ipari szereplők képviselői. Azóta minden évben ezen a napon hívják fel a figyelmet az idejében felfedezve már jó eséllyel gyógyítható betegségre, ezért is hangsúlyozzák a szakemberek a szűrések fontosságát.
A világon évente 10 millióan, az Európai Unióban 1,2 millióan, Magyarországon 30 ezren vesztik életüket valamilyen daganatos megbetegedés következtében. Az elmúlt tíz évben bár stagnálni látszanak ezek a számok, de a kötelező szűrések bevezetésével egyre több embernél fedezik fel korán a rosszindulatú elváltozást, és egyre többen gyógyulnak fel a betegségből, becslések szerint Európában 12 millió ráktúlélő él. „Az elmúlt évtized alatt hihetetlen fejlődésen ment keresztül a daganatos megbetegedések terápiája”– emelte ki Bodoky György.
„Magyarországon ennek ellenére még mindig tabunak számít, holott Nyugat-Európában folyamatosan napirenden van a rákos megbetegedésekre és megelőzésükre irányuló diskurzus. Talán ezzel is indokolható, hogy sokakban élnek itthon tévhitek a rosszindulatú daganatokat illetően”– fejtette ki a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) tiszteletbeli elnöke. Bodoky György tapasztalata, hogy sok páciens magát teszi felelőssé a rák kialakulásáért, valamint arról is többen beszámoltak, hogy környezetükben voltak, akik távolságot tartottak, irreálisan félve egy esetleges fertőzéstől. Az onkológus leszögezte a daganatos betegség nem terjed fertőzés útján, de vannak bizonyos rosszindulatú elváltozásokat okozó kórokozók, amelyeket át lehet adni.
Kórokozó által kiváltott daganattípusok
„Gondoljunk csak az évente ezer magyar ember halálát okozó méhnyakrákot és a fej-nyaki daganatot kiváltó humán papilloma vírusra, aminek megelőzésére már vannak megfelelő oltások, melyek igazán a nemi élet megkezdése előtt hatékony, de később is jelenthet bizonyos fokú védelmet”– ismertette a Dél-pesti Centrumkórház Onkológiai Centrumának vezető főorvosa. Az iskolákban az ingyenes népegészségügyi program részeként ezért lehet kérni a 7. osztályos diákok számára a HPV-elleni oltást. „A promiszkuitás nagyobb rizikót jelent a megfertőződésre, a védekezésnek ebből a szempontból is kiemelt jelentősége van” – fűzte hozzá.
A Hepatitis C okozta májgyulladás következtében kialakulhat májrák, amihez az esetek harmada, évi 600 új diagnózis köthető, ezek többségében oki tényezőként az alkoholizmus áll. A vérrel és ritkábban testnedvekkel átadható fertőzés ellen nincs védőoltás, azonban idejében felfedezve jól kezelhető több hónapig tartó antivirális szerek szedésével. A sokáig tünetmentes fertőzöttséget vérvizsgálat útján lehet kimutatni, amiből lassan évek, évtizedek alatt fejlődhet ki a májzsugor, majd a májrák. „Az alkoholizmus, az intravénás szerhasználat, vagy egy fertőzöttel való együttélés fokozott kockázatot jelenthet, ezért számukra ajánlott rendszeresen labortesztet végeztetni”– hívta fel a figyelmet a főorvos. A vérkészítményeket Magyarországon 1993 júniusa óta erre is szűrik.
Az itthon nagyjából 700 férfi és 500 nő halálát okozó gyomorrák kialakulásáért egy általános tudományos álláspont szerint 80 százalékban a helicobacter pylori baktérium felelős, ami időben felfedezve egyszerű antibiotikumos kezeléssel teljesen meggyógyítható. „Azt azért fontos tudni, hogy sokkal több embernek van helicobacter fertőzése, mint amennyinél kialakul a gyomorrák”– tette hozzá Bodoky György. Az onkológus úgy fogalmazott, hogy ebből a szempontból jelentős javulás tapasztalható Magyarországon az elmúlt tíz évben, ugyanis korábban kétezer haláleset volt köthető évente a gyomordaganathoz, ami az étkezési szokások változásával is összefüggésbe hozható.
Nem az öröklött génhibák okozzák a megbetegedések többségét
Az Eurostat legutóbbi statisztikája szerint Magyarországon százezer emberből 345 veszti életét daganatos megbetegedés miatt. A listán szomszédaink közül három közvetlenül mögöttünk áll Horvátországban százezer főre 334, Szlovákiában 315 és Szlovéniában 309 daganatos halálozás jut. Az adatok szerint a mediterrán országokban a legalacsonyabb a rosszindulatú betegségek halálozási aránya, a legalacsonyabb rátát Cipruson jegyezték fel a százezer lakosra 194 rákos halálozással, ezt követi 220 esettel Finnország, Málta 221-el, Svédország 229-el és Spanyolország 230-el.
A Dél-pesti Centrumkórház Onkológiai Centrumának vezető főorvosa úgy fogalmazott, hogy sajnos mindig is élen jártunk a régióban a daganatos megbetegedések tekintetében. „Ennek elsősorban életmódbeli okai vannak, a dohányzás mellett, az elhízás, a mozgásszegény életmód, az egészségtelen étkezés mind közrejátszik a daganatos megbetegedések megjelenésében. Az említett vírus- és baktériumfertőzések ennek elenyésző arányát teszik ki, ahogy a tévhitekkel ellentétben a családi hajlam is csupán 5 százalékban tehető felelőssé, de vannak olyan genetikai eltérések, amik bizonyos ráktípusokra, például a petefészekrák, vagy az emlődaganat esetében a BRCA mutációja jelentősen hatással van” – emelte ki az onkológus főorvos, hozzátéve, hogy fontos különbséget tenni az örökölt és a szerzett génhibák között. A P16 gén mutációja pedig a bőrdaganatok 10 százalékáért, de a hasnyálmirigy vagy a prosztatarákért is felelőssé tehető. A kutatások szerint pedig minden 10. vastagbélrák esetében örökletes génhiba áll. A veserákos esetek 10-15 százalékát kitevő papilláris típusnál szintén hozott génmutáció áll.
A szakorvos megemlítette, hogy ezek azért is igen ritka tényezők, mert csak akkor jelennek meg valakinél, ha mindkét szülőnél megvolt ugyanazon génhiba. „A családi hajlamot egyetlen hozzátartozó daganatos betegsége esetén még nem kell feltételezni, ha halmozottan több generáción át jelen van bizonyos típusú rák, az utalhat a veleszületett génhibára, ami miatt indokolt lehet előbbre hozni a szűréseken való részvételt, és a lakosság számára általánosan ajánlott időközökhöz képest gyakrabban eljárni kontrollra”– javasolja a MKOT tiszteletbeli elnöke.
Az onkológus arra is rávilágított, hogy a családi minták inkább felelősek a rák generációs halmozódásért, például ha a szülő dohányzott, nagy valószínűséggel gyereke is fog felnőttként. „Magyarországon még mindig a lakosság nagy aránya él a káros szenvedéllyel, ami egyértelműen felelős a tüdődaganat kialakulásáért, ami a rákos megbetegedések sorában már vezető haláloknak számít itthon is, évente 8000 magyar veszti életét ennek következtében”– mutatott rá.
A második legnagyobb mortalitású daganattípus Bodoky György elmondása szerint jelentős mértékben megelőzhető lenne 50 éves kor felett tízévente elvégeztetett kolonoszkópos vizsgálattal. „Évente 10-11 ezer új esetet diagnosztizálnak, és egy kisebb városnyi, azaz 5500 ember veszti életét emiatt”– fűzte hozzá. A főorvos elmondta, hogy van ennek a betegségnek a szűrésére hazánkban finanszírozott eljárás, a székletvér-szűrés, amely a vérző daganatot képes kimutatni. Az Onkológiai Centrumban is tapasztalták azt az országosan megfigyelhető jelenséget, miszerint egyre fiatalabbaknál diagnosztizálnak vastagbélrákot, így már a 40-45 év körüli korosztály is érintett, de egyelőre a szakértők nem ismerik ennek okát. Az Amerikai Egyesült Államokban is hasonló tendenciát tapasztaltak, ezért a vastagbélrákszűrő programjukat leszállították 45 évre, a korábbi 50 évről”– tette hozzá Bodoky György.
„Idejében felfedezve a legtöbb rák gyógyítható”
A Dél-pesti Centrumkórház Onkológiai Centrumának vezető főorvosa szerint az orvostudomány fejlődésével ma már nem kellene, hogy a rák halálos betegség legyen. „Évente több mint 500 nőt veszítünk el méhnyakrák miatt, holott éves szűrővizsgálaton való részvétellel ez megelőzhető lenne. Emlődaganat miatt még mindig rendkívül sokan, évente kétezren halnak meg Magyarországon, pedig 40 év felett kétévente kapnak behívót mammográfiára, ha erre mindenki elmenne szintén nagy mértékben csökkenthető lenne ez a szomorú statisztika. A még nem áttétes korán felfedezett daganatot ma már nagy eséllyel meg tudjuk gyógyítani”– hívta fel a figyelmet a szakorvos, aki a dohányosok számára is javasolja, hogy 40 év felett évente kérjenek háziorvosi beutalót tüdőszűrésre. Melanoma szűrésen húsz éves kor felett évente, prosztatarák szűrésen pedig a 45-65 év feletti férfiaknak szintén évenként egyszer ajánlott részt venni.
A megelőzés pillérei
A WHO felhívása szerint a daganatok kialakulásáért 25 százalékban a dohányzás, 13 százalékban a fertőzések, az alkohol 4-5, az elhízás pedig 4 százalékban felelős. A DPC onkológus főorvosa ezzel együtt kiemelte, hogy a táplálkozásnak nagyobb jelentősége van, mint gondolnánk. „A legtöbb daganattípus, de bizonyítottan a gyomor- béldaganatok megelőzésében nagy szerepe van a táplálkozási szokásoknak: rostos ételek, zöldségek, gyümölcsök napi szintű fogyasztásával, a finomított szénhidrátok és a feldolgozott élelmiszerek kerülésével a mikrobionunk, azaz bélflóránk is rendben tartható, ami jelentős befolyással van a daganatok képződésére”– ismertette Bodoky György. Mint kifejtette, születéskor mindannyian egészséges mikrobionnal rendelkezünk, amit táplálkozással tönkre is tehetünk, a székletből megállapítható a mikrobion állapota. „A füstölt-szárított halak fogyasztásának csökkentésével például Portugáliában jelentősen csökkent a gyomor- bélrendszeri daganatok előfordulása”– említette pozitív példaként. Az onkológus emellett a mozgás fontosságát is hangsúlyozta. „Sajnos a magyarok többsége alig mozog a mindennapok során, pedig napi tízezer lépéssel vagy 30 perces szívfrekvenciát növelő sporttal jó eséllyel nemcsak megelőzhető a rák kialakulása, hanem a terápiák hatékonyságát is bizonyítottan növeli”– emlékeztetett a DPC főorvosa a prosztatarákosok számára meghirdetett, életkilátásukat javító programra, mely egyéb daganatoknál ugyanilyen hatásos.
Az onkológus határozottan úgy véli, hogy nincs messze már az az idő, mikor a rákot is krónikus betegséggé redukáljuk, hasonlóan, mint a cukorbetegséget vagy a magas vérnyomást. „A rák ellen tudatosan egészséges életmóddal és rendszeres szűréseken való részvétellel védekezhetünk”– zárta Bodoky György a Dél-pesti Centrumkórház Onkológiai Centrumának vezető főorvosa.
Forrás, fotó: index.hu