Előremutató fejlesztés a Transzlációs Medicina Kutatóközpont
A digitális átmenet napjaink meghatározó folyamata.
A Transzlációs Medicina Kutató Központ kialakításával olyan előremutató fejlesztést valósít meg a kormány, amely példaértékű az ágazat számára – közölte Boér Gábor egészségügy finanszírozásáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet (DPC-OHII) rendezvényén, ahol bemutatták a Transzlációs Medicina Kutató Központ munkáját, továbbá beszámoltak az eddig elért eredményekről is.
A Transzlációs Medicina Kutató Központot 2020-ban hozták létre: olyan kutatói adatbázison működő szakrendszer, amely nagy mennyiségű klinikai, ellátási és genomikai adatot tartalmaz, és együttműködést teremt. A benne foglalt kutatási eredményeket használják fel és rendelik meg az állami és magántulajdonú szervezetek, továbbá az egészségügyi és egészségipari szereplőket egy támogató platformon keresztül fogja össze egyedi kutatási, elemzési, adatszolgáltatási igényeik alapján.
A Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet (DPC-OHII) 1,3 millió lakost ellátó intézmény, centrumkórház, amelyben integráltan működik az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet. Irányítása alatt működnek a Péterfy, a Bajcsy-Zsilinszky, a Jahn Ferenc és a ceglédi Toldy Ferenc kórházak, a Nagykőrösi Rehabilitációs Centrum, valamint a Szigetszentmiklósi Rendelőintézet. A kórházi klaszter ötezer betegágyon 8200 alkalmazottal évente 135 ezer fekvő- és 2,5 millió járóbeteget lát el.
Vályi-Nagy István, a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója a transzlációs medicina kutató központját (tmkk) bemutatva elmondta, a központ célja, hogy a gyógyító és kutatómunkában összegyűlt adatokat elemezze, azokat (már a beteg beazonosíthatósága nélkül) a különböző kutatóhelyek vagy más országos intézetek és egészségipari szereplők számára elérhetővé tegye, így ezek az adatokat felhasználhatják későbbi egészségipari fejlesztéseikhez.
A transzlációs medicina lényege, hogy az egészségügyi ellátás során összegyűlt adatok, alap- és klinikai kutatási eredmények mihamarabb visszajussanak a gyógyításba — tette hozzá. A főigazgató kitért arra, képesnek kell lenni a mesterséges intelligencia segítségével elemezni a páciensek egészségügyi ellátás során keletkezett adatait, ezekből „dinamikus regisztereket” építeni.
A Dél-pesti Centrumkórházban elsősorban a hematológiai és koronavírus-betegek adatai állnak rendelkezésre. Kimutatták, hogy például a Covid esetében különbség van immunológiai és genetikai szempontból az enyhe, középsúlyos és súlyos betegek között — ismertette.
Vályi-Nagy István szerint azzal, hogy az információmennyiség és minőség folyamatosan növekszik, az egészségiparban is csak akkor tudunk versenyképesek lenni, ha megfelelő pénz és támogatás áll rendelkezésre.
Binkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke elmondta: a Tématerületi kiválósági program sikeres volt a centrumkórházban, hozzátéve: ez azt alapozta meg, hogy a magyar állam először 30, majd 75 milliárd forint értékben támogatta azt, hogy kutatócsoportokat, fiatal phd-sokat, phd előtt álló orvosokat vonjon nagy társadalmi hatású témákhoz. Mint mondta, akkor is egy hasonló hálózatot hoztak létre, amikor meghirdették a nemzeti laborhálózatot, amelyet szintén nagy összeggel, 160 milliárd forinttal támogatott a kormány, és amelynek hatására 26 világítótorony programot indítottak el – emlékeztetett Binkner Zoltán. Együttműködés és hálózatos modell alakult – hangsúlyozta. Példaként, legnagyobb fejlesztési lépésként említette a Hungarian Startup University Programot, amelyben évente több száz fiatal kezdheti meg ezt a típusú vállalkozást. Azt is elmondta: az egészségipar a Covidnak köszönhetően óriási fejlődésen esett át, sok új cég született, de – hangsúlyozta – több tudományos, úgynevezett sience park is létesül majd.
Boér Gábor helyettes államtitkár ismertette: a digitális átmenet napjaink meghatározó folyamata, új lehetőségek kínál. Hozzátette: azok az országok a legsikeresebbek, amelyek egészség-ökoszisztémával dolgoznak. Ezt vetítette előre a már 2017-ben bevezetett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) is – emlékeztetett.
Forrás: mti.hu, fotó: Magyar Nemzet