Ez alkalomból beszélgettünk Racskó Szilvia főnővérrel.

– Mivel emelkedett ki ebben az évben az osztály kollektívája a többi közül?
– Minket is meglepett az elismerés, nem tudtuk, hogy így lesz, de nagyon örültünk neki. Főleg, hogy a mi osztályunkat tényleg nehéz összehasonlítani más fekvőbeteg osztállyal. Hogy mivel emelkedhetett ki ez a kollektíva a többi közül? Ezt talán azoktól kellene megkérdezni, akik a díjat odaítélték. De mindig is úgy gondoltam, hogy a kollégáim, akik nap mint nap lelkiismeretesen dolgoznak, minden elismerést megérdemelnek. Kevesen vagyunk, és az osztály jellegéből adódóan sokak számára nem látható, hogy milyen komoly munkát, milyen odaadással végzünk. Ezért is öröm számunkra, hogy a kórház vezetése elismerte a munkánkat.

– Miben más ez az osztály mint a többi? Néhány éve magam is ezen az osztályon feküdtem, és noha nagyon beteg voltam, azt éreztem, jó kezekben vagyok itt.
– Hozzánk a legsúlyosabb betegek kerülnek, minden területről. Nem csak a balesetek súlyos sérültjei, vagy akiket a mentő hoz nagyon rossz állapotban, de másik osztályokról is érkeznek ide betegek. Az állapot a meghatározó, nem a konkrét betegség, sérülés. Egyaránt kerülnek hozzánk felnőttek és gyermekek is. Azt szoktam mondani, ha valakinek van még esélye az életre, akkor nálunk van rá a legtöbb. Ez az osztály sokkal zártabb, mint a többi fekvőbeteg osztály. A látogatás feltételei is sokkal kötöttebbek, szigorúbbak, hiszen nagyon feszes működési rendünk van: sok a vizsgálat, az ellátás is több időt vesz igénybe. A betegek többsége nem minden esetben tud segíteni. A mi osztályunkon kevés a sétáló beteg. Ha valaki olyan mértékben gyógyul, hogy sétálni is tud, annak nagyon örülünk.

– Egy kollektíva mindig egyénekből áll. Mi tesz valakit jó ápolóvá?
– Ennek is több oldala van. Minden szakma megtanulható. Jó ápoló lehet, aki szakmailag képzett, de az is, aki esetleg képzettségben nincs olyan magas szinten, de nagyon jól bánik a betegekkel. Ha könnyen szót tud velük érteni, és jól el tudja látni az alapellátási feladatokat, szerintem az is jó ápoló. Éppen ezért is vannak különböző végzettségű ápolóink. Diplomások, gyakorló- és segédápolók egyaránt dolgoznak nálunk, hogy minden, a szakmánkat érintő területet a lehető legjobban lássunk el. De az is biztos, hogy tökéletes ápoló nincsen, mint ahogy tökéletes ember sincs. Ám egy kollektívában úgy kell összedolgoznunk, hogy az egyéni erősségek a közösségekben felszínre kerülhessenek, egymást erősítsék. Jó érzés az, amikor egy hosszú nap végén elmondhatjuk, hogy jók voltunk. Minden belefért a napba, amit az orvos rendelt, minden feladatot a legjobb tudásunk szerint teljesítettünk.

– A nővérszakma is hiányszakma. Sokan lettek pályaelhagyók vagy mentek külföldre dolgozni. Akik maradtak, azokat mi tartja itthon?
– Sajnos ez teljesen igaz. Tőlünk is sokan mentek külföldre dolgozni. De túl egyszerű lenne azt mondani, hogy mindenki csak a pénzért, vagy a biztosabb egzisztenciáért vállal külföldön munkát. Ismerek olyan kollégát, aki egy másik országban is egy kórház intenzív osztályán dolgozik. Azt gondolom, az egy nagy elismerés a szakmai színvonalunkra, a munkánkra, ha valaki úgy tud elhelyezkedni nővérként, ápolóként külföldön, ahogy itt abbahagyta. Vagyis nincs szükség utánképzésre, az itt végzett munkát elismerik külföldön is.

– Állandó felvétel van tehát?
– Itt az intenzív osztályon mindig állandó felvétel van. A szakképzést átalakították, de kevesebben is végeznek. Így nem mindig könnyű olyan képzett munkaerőt találni, akik megfelelnek azoknak a kihívásoknak, amiket ez az osztály állít eléjük. A bérezés a közalkalmazotti bértábla szerinti, ehhez még jöhet a műszakpótlék és a mozgóbér. A munka nem könnyű, de megtanulható. De itt van a legtöbb segítség is, nagyon sok gép van, ami a munkánkat segíti. Más osztályokon egy ápoló jobban magára van hagyva a beteggel.

– Akkor a feltételek itt is európaiak?
– Igen, a munkafeltételekkel nincs semmi probléma. Ugyanazokkal a gépekkel, eszközökkel dolgozunk, mint bármelyik nyugat-európai kórház. De sok, igazán jó nővérünk ment el a legkülönfélébb okok miatt. Néha bizony hiányoznak.

Forrás: sonline.hu