XIV. Leó pápa a 2026-ban ünnepelt, 34. Betegek világnapjának témáját így jelölte meg:
„A szamaritánus együttérzése: szeretet, amely osztozik a másik fájdalmában.”

Ez az üzenet a jó szamaritánus példáján keresztül arra hív, hogy ne maradjunk kívülállók a szenvedés láttán, hanem merjünk megállni, közel lépni, és részt vállalni a másik ember terhében. A betegség nem csupán testi állapot, hanem gyakran magánnyal, félelemmel és kiszolgáltatottsággal járó élethelyzet, amelyben különösen nagy jelentősége van az emberi közelségnek, a meghallgatásnak és a megértő jelenlétnek.

Egy kórház falai között nap mint nap emberek megélik ezt a bizonytalanságot: várakozást, aggodalmat, reményt és sokszor erőtlenséget. A Dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház mindennapjaiban is újra és újra találkoznak ezekkel az élethelyzetekkel a dolgozók.

Dr. Lovasi Orsolya, az intézmény ápolási igazgatója szerint a Betegek világnapja arra hívja fel a figyelmet, hogy a beteg számára sokszor már az is gyógyító erővel bír, ha megtapasztalja: nincs magára hagyva. Az együttérző jelenlét, az odafigyelés és az emberi szó olyan kapaszkodót jelenthet, amely segít elviselni a nehéz napokat, és biztonságot ad egy kiszolgáltatott helyzetben.

A rohanó világunkban megjelenő sietség gyakran megakadályozza, hogy valódi tevékenység formájában jelenjenek meg a törődés gesztusai.
Ezért ez a világnap arra hív, hogy újra tudatosítsuk: a gyógyítás-ápolás középpontjában mindig a szenvedő ember áll. A szamaritánus együttérzése ma is arra tanít, hogy a valódi szeretet nem elmélet, hanem jelenlét – szeretet, amely osztozik a másik fájdalmában, azaz a „szív szemével”, lát.

Mit tehetünk ma (és minden nap)?

•    Ha van beteg hozzátartozója, szánjon rá minőségi időt – sokszor a meghallgatás többet segít, mint a tanácsok.

•    Legyen türelmesebb a várótermekben és a mindennapokban.

•    Ne feledkezzen meg a szűrővizsgálatokról – a megelőzés a legjobb gondoskodás önmagunkról!

Forrás: Dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet