A száraz statisztika nem fest kíméletes képet: a legfrissebb adatok szerint hazánkban évente közel 50 000 új stroke eset történik, amelyek közül átlagosan 18 000 végződik halállal. Ez 100 000 lakosra vetítve 127,1 új megbetegedést és 75,8 halálesetet jelent, amivel igencsak sereghajtók vagyunk a nemzetközi összehasonlításokban. Ausztriában például feleekkora ez a szám, a különbség oka pedig nagyrészt abban keresendő, hogy nálunk sokkal kevesebben ismerik fel időben a tüneteket, és még kevesebben jutnak el idejében megfelelő ellátásra. Az edukáció fontossága tehát elengedhetetlen.

Ugyancsak tény, hogy Magyarországon a stroke-halálozás 70 százalékkal magasabb az Európai Unió átlagánál és háromszor gyakoribb, mint például Franciaországban. Márpedig ezek a szignifikáns különbségek nem kizárólag az egészségügyi rendszer működésére, hanem a polgárok életmódjára és hanyagságára is visszavezethetők.

Tévhit, hogy a stroke kizárólag az idősek betegsége, a hazai statisztikák szerint az érintettek mintegy 25 százaléka 60 év alatti. Ez jól mutatja, hogy a fő kockázati tényezők, mint például a stressz, a mozgáshiány, a dohányzás és az egészségtelen táplálkozás már fiatalabb korban súlyos következményekkel járhatnak.

Az Európai Stroke Szövetség (European Stroke Organisation) aktuális előrejelzése szerint a stroke-esetek száma 28 százalékkal nőhet 2035-re kontinens-szinten, az ezen belüli halálozási mutató pedig akár 44 százalékos mértékben. Mindez elsősorban az elöregedő társadalmakra igaz, így Magyarországra is.