Az OECD friss jelentése szerint hazákban 2019-ben 33 százalékkal többen haltak meg rákban, mint más EU-tagállamban, 2020-ban pedig 10 százalékkal több daganatos beteget diagnosztizáltak, mint az uniós átlag. Mennyire oka ezeknek a rossz adatoknak a táplálkozásunk és a sok elhízott ember?

A magas rákhalálozásnak számos oka lehet, ezek egyik tényezője az életmód, ennek egyik fontos eleme pedig valóban a táplálkozás. Az elhízás számos rákbetegség kockázatát fokozza, ugyanakkor nem gondolom, hogy önmagában ilyen kitüntetett szerepe lenne a magas rákhalálozásnak és a daganatos betegségek megjelenésében.

Az viszont tény, hogy talán nincs is a szervezetnek olyan porcikája, amelyet valamilyen módon ne érintene az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségektől kezdve a 2-es típusú cukorbetegségen át a különböző mozgásszervi- és pszichés problémákig.

A Dél-Budai Centrumkórházról
Megyünk szépen előre, fázisról fázisra haladunk - emelte ki Bedros J. Róbert. A bonyolult és hatalmas épület több éve tartó tervezése – amelyen mintegy 250 szakember dolgozik – valóban a végéhez közeledik, formálódik a belsőépítészeti kép, jó ütemben halad a kórház üzemeltetésének műszaki tervezése, folyik a telek előkészítése az építkezés fogadására Dobogón. Hónapok óta zajlik a lényeges folyamatok számítógépes szimulációja, a működés modellezése a betegek útvonalaitól kezdve egy feltételezett tömegkarambol hatásán át a szállító robotok mozgásáig, de a finomhangolás és a különböző elemzések még jó ideig nem zárulnak le. A Dél-budai Centrumkórház ugyanis egy nagy méretű intézménynél jóval több lesz: egy organizmus, ahol összesen 4 ezer ember dolgozik majd – szakdolgozók, műszakiak, adminisztrációs munkatársak –, egy-egy műszakban pedig körülbelül 2-2500. Egyszerre akár 1600 fekvő- és ambuláns beteg, az ő hozzátartozóik, kísérőik tartózkodnak az óriási épületben, plusz az orvostanhallgatók, rezidensek, külsős együttműködő partnerek, például mentők, szállítók, szervizesek. Minden összefügg mindennel, a legapróbb dolog a „szervezet” egészére van hatással, azaz egy kis hiba is emberéletekbe kerülhet. A DBC 1,2 millió ember biztonságos egészségügyi ellátásáért felel majd a térségben, nem kockáztathatunk. Ezért nem engedem meg, hogy bárki kapkodjon. Hosszú, többéves folyamat áll még előttünk, engedélyezésekkel, pályázatokkal és majd az építkezéssel, de az a legfontosabb, hogy a kormány a kezdetektől minden támogatást megad a Dél-budai Centrumkórháznak, amely a magyar egészségügy zászlóshajója lesz.

Az elhízás népbetegség Magyarországon is: jelenleg hogyan állunk ebben a tekintetben Európa többi országához képest? Meg tudja erősíteni, hogy Magyarország kifejezetten elhízott nemzet, és még mindig a világ első öt országában vagyunk elhízottság tekintetében?

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy hazánkban a túlsúly és az elhízás népbetegség. Felnőttkorban együttes előfordulásuk meghaladja a 60 százalékot, azaz hazánkban a normál súllyal rendelkezők vannak kisebbségben.
Önmagában az elhízás a felnőtt lakosság több mint 20 százalékát érinti. Különböző statisztikák vannak az elhízásról és túlsúlyról, de az biztosan kijelenhető, hogy módszertantól függetlenül Európában benne vagyunk az első háromban, míg világszerte az első tízben.

Mennyiben felelős az elhízásért a genetika, illetve mennyiben írható az elhízás a magyar gasztrokultúra számlájára is?

Az elhízás kialakulásában számos tényező vesz részt, de nincs egyelten „obez gén”, amely elhízáshoz vezetne.

Sok tízezer éven át az emberiség nem dúskált a táplálékban és a túlélés érdekében úgy alkalmazkodtunk, hogy a kevés táplálékot is jól hasznosítottuk. Alig száz év alatt viszont drámai változások következtek be az életkörülményeinkben: a nyugati típusú civilizációkban – mint amilyen a magyar is – bőséggel áll rendelkezésre a táplálék, miközben a mozgás egyre inkább háttérbe szorult. A magyar ember szereti a hasát és a hagyományos nemzeti ételeink sem szenvednek kalóriahiányban. Itt igazából mindig a mennyiséggel lehet a baj, hiszen mindent lehet enni, csak mértékkel. Ráadásul a magyar ember nemcsak eszik, hanem sajnos iszik is. Sokan pedig bele sem gondolnak, hogy milyen sok kalóriát tartalmaznak a szeszes italok, a cukrozott üdítőkről, gyümölcslevekről nem is beszélve.

Mi a véleménye arról, hogy mostanában sokan egy cukorbetegség elleni pajzsmirigy gyógyszerrel fogynak le? Milyen kockázatokat jelenthet? Felírhatja-e az orvos a pajzsmirigy gyógyszert fogyásra amúgy egészséges embereknek?

A közhiedelemmel ellentétben az elhízások döntő többségében nincs hormonális eltérés, bár minket is sokszor keresnek meg ezzel a betegek. Sokan már-már reménykednek abban, hogy az elhízás valamilyen betegséghez köthető, hiszen ekkor úgymond vétlenek, nem tehetnek az állapotukról és majd valamilyen gyógyszertől kvázi magától „elmúlik” a túlsúly.

Tény, hogy az alacsony pajzsmirigyműködés túlsúlyhoz vezethet, de ez csak az esetek töredékénél fordul elő és az életmódváltást nem lehet megúszni.

Szerencsére azt még nem hallottam, hogy valaki pajzsmirigy gyógyszert használna fogyásra és remélem, nem is jut eszébe. Ugyanis ez kifejezetten káros: számos szív- és érrendszeri mellékhatás jelentkezhet, beleértve a súlyos szívritmuszavarokat, szívizom infarktust, vagy a magas vérnyomást. Orvos nem írhat fogyásra pajzsmirigyhormont!
Azonban sok sajtóhír terjed arról, hogy cukorbetegek számára javasolt gyógyszerekkel fogynak celebek. Pedig a gyógyszer önmagában nem hatásos, csak kiegészítő szerepet játszik az életmódváltásban.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni elhízás miatt? Milyen arányú túlsúlytól nevezhető egy ember elhízottnak?

Meglepő lehet, de pontosan mi sem értjük, hogy miért nem kér szakszerű segítséget az érintettek többsége. Talán az egyik ok az információhiány lehet, miközben a „csodadoktorok” meg az „életmódguruk” bőszen reklámozzák, hogy süteményt eszegetve, a fotelben ülve is le lehet fogyni az ő módszerükkel. De sokan nincsenek tisztában azzal sem, hogy az elhízás betegség, így betegségtudat sem jelentkezik. A testtömegindexét mindenki ki tudja számolni: a testsúlyt el kell osztani a méterben mért magasság négyzetével és 30-tól nevezünk orvosi értelemben valakit elhízottnak. Aki ilyen eredményt kap, annak érdemes beutalót kérni és felkeresni akár a Dél-budai Centrumkórház – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház szakrendelését; a lejtő elején könnyebb megállni, mint a szakadék szélén. Persze legtöbb esetben csak többszörös kudarc után fordulnak obezitológushoz. De attól mindenkit óvnék, hogy jelentős túlsúly leadására orvosi segítség nélkül vállalkozzon!

A menopauzával nagyon sok nő meghízik. Ez normális folyamat vagy ugyanannyi kg-nak kell lenni, mint menopauza előtt?

A menzesz elmaradásával megváltozik a hormonális rendszer a nőkben. Csökken az ösztrogéntermelés, így ennek védő hatása is. Megváltozik a zsíreloszlás, amely azt jelenti, hogy a hasi típusú zsírlokalizáció kerül előtérbe. Ennek káros hatásai az emelkedő szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatában nyilvánulnak meg.

Az étkezés és a mozgás hány százalékban felel a jó testsúlyért. Sokan 70-30 százalékot mondanak, igaz ez?

A testsúly szempontjából a bevitt és a leadott energia is számít, ezért ilyen arányokat nehéz lenne megállapítani, mivel mindenkinél más és más.

Több fajta elhízást különböztetünk meg. Melyik a veszélyesebb típusú elhízás?

Az elhízás lényege a test zsírtartalmának felszaporodása és a zsírszövet működésének megváltozása.

Sokan azt hiszik, hogy a zsírszövet csak energiatárolásra szolgál, azonban ezen túlmenően legnagyobb endokrin szervünkként is tekintetünk rá, mivel jelentős mennyiségű hormont, hormonszerű és más jellegű anyagot termel, amely kihatással bír a szervezet számos működésére.

Az pedig egyáltalán nem mindegy, hogy ez a plusz zsírmennyiség hová rakódik le. Ebből a szempontból veszélyes a hasüregben a zsigerek között gyarapodó hasi zsír. Ennek felszaporodása összefüggésbe hozható számos szív- és érrendszeri betegséggel, a túlsúly pedig a 2-es típusú cukorbetegség legfontosabb kockázati tényezője.

A járvány alatt sokan meghíztak, átlagosan 3-5 kilogrammot. Ezt sikerült leadniuk az embereknek, vannak erről friss adataik?

Valóban, a saját kutatásaink is azt mutatták, hogy a koronavírus járvány alatt a bezártság, a home office, a beszűkült mozgáslehetőségek és a több kalóriafogyasztás miatt a hazai lakosság is sok plusz kilót szedett fel magára. Ezért is neveztem el ezt a jelenséget COVID-típusú elhízásnak. Sajnos még mindig túlnyomó többségben azok vannak, akik nem voltak képesek a plusz kilókat leadni.

Miért nincs kampány az elhízás ellen?

A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) és a Szakmai Kollégium Belgyógyászat, endokrinológia, diabetológia és anyagcsere Tagozata most dolgozza ki a vezetésemmel a felnőttkori elhízás kezelésének legfrissebb hazai irányelveit.
Ennek hivatalos megjelenését követően kezdeményezem az elhízás ártalmait, megelőzését és orvos-szakmailag megalapozott kezelését bemutató ismertető sorozatot.
Fontos megemlíteni, hogy mérföldkőnek számít az önálló obezitológiai tanszék megalapítása, amellyel régi álmom vált valóra. Több, mint húsz éve foglalkozom a szakterülettel: 2007-ben alapítottam meg a MOMOT-ot, majd a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatójaként létrehoztam az Anyagcsere Központot, ennek alapjain pedig az Országos Obezitológiai Centrumot.

Hosszú évek tudományos munkájának eredményeként, szerkesztésemmel született meg a Klinikai Obezitológia című, első hazai egyetemi tankönyv, amely alapjául szolgál az elhízástudomány egyetemi oktatásának és a licencvizsgára történő felkészülésnek is.

Az obezitológiai licencképzést évekkel ezelőtt dolgoztuk ki Simonyi Gábor és néhai Pados Gyula tanár urakkal együtt, így erre a képzésre már régóta lehetőségük van a téma iránt érdeklő szakorvosoknak. A tavaly ősszel a Pécsi Tudományegyetem, illetve a Dél-budai Centrumkórház – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház együttműködésében elindult Obezitológiai tanszék ezt a képzést egy lényegesen magasabb szintre emeli, mivel a graduális, a post graduális és a doktori képzésnek is meghatározó eleme lesz.

Forrás: novekedes.hu, fotó: Dél-budai Centrumkórház – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház