A hepatitis megelőzhető és kezelhető betegség, ennek ellenére a hepatitisfertőzöttek több mint 80%-a nem részesül megelőzési, szűrési és kezelési szolgáltatásokban. A WHO évente megszervezi a hepatitis világnapi kampányt (a kilenc kiemelt egészségügyi kampány egyikeként). A világnap célja a vírusos hepatitis és az abból eredő betegségek megelőzése, a hepatitis elleni vakcinaellátottság növelése, a betegek ellátásának egyszerűsítése és közelebb hozása a közösségekhez. A hepatitis világnapját az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) kezdeményezésére, dr. Brauch Blumberg Nobel-díjas amerikai orvos munkásságának elismerésére tartják, aki 1964-ben fedezte fel a hepatitis B-vírust, illetve létrehozta a fertőzést megelőző védőoltást.

Akut és krónikus hepatitis

A hepatitis a máj akut vagy krónikus gyulladásos megbetegedése, melyet elsősorban fertőző vírusok okoznak, de kialakulásában más károsító hatások – például az alkohol – is szerepet játszhatnak. A máj az anyagcserénk központi szerve, szűrő és méregtelenítő szerv, és sok más szervünkkel ellentétben a megbetegedése akár hosszú időn át rejtve maradhat, ezért védelme kiemelten fontos feladat.  A jelenleg ismert, májgyulladást okozó vírusokat A, B, C, D és E betűjelekkel különböztetik meg, és X-szel jelölik a még nem azonosított vírusokat. Bár mindegyik vírus májbetegséget okoz, jelentős különbségek vannak a betegség lefolyásában, súlyosságában, terjedésük módjában. Az A-típus okozta akut vírusos hepatitis többnyire enyhe megbetegedés, és gyakran észrevétlen is marad a fertőzés (egyes esetekben viszont súlyos, akár végzetes komplikációk is felléphetnek). A krónikus megbetegedések – melyeket általában a B-, C- és D-típusok okoznak – a legtöbb esetben tünetmentesek, és kezelés nélkül lassan, évtizedek alatt válnak egyre súlyosabbá (ezáltal felismerhetővé). A betegek többsége nem is gyanítja, hogy vírushordozó – a becslések szerint a hepatitisben szenvedők 95%-a nincs tudatában fertőzésének –, ezért tudtukon kívül továbbadhatják a vírust másoknak.

A hepatitis terjedése

A hepatitisvírusok két fő formában terjednek: a hepatitis A- és E-vírus a tápcsatornán keresztül, azaz szájon át (fertőzött élelmiszerek elfogyasztásával, pl. szennyezett víz, zöldség, gyümölcs); a hepatitis B-, C- és D-vírus szexuális úton, vérrel és testnedvek által (ondó, hüvelyváladék, nyál). A fertőzés lehetséges útja még az orvosi kezelés is az olyan országokban, ahol előfordul fertőzött tűk vagy vér használata. A fertőzés szempontjából fokozottan veszélyeztetett csoportba tartoznak: az egészségügyi dolgozók, a fertőzöttekkel egy háztartásban élők, a fertőzöttek szexuális partnerei (különösen a homoszexuális férfiak), a HCV-pozitív anyák gyermekei, az intravénás kábítószerhasználók, a hemodialízisben részesülők.
 
Erőfeszítések a hepatitis megelőzésére

A vírusos hepatitis jelentős globális egészségügyi probléma, az egészségügyi ellátórendszerre különösen az életveszélyes szövődményeinek – cirrhosis és a hepatocelluláris karcinóma (rosszindulatú májdaganat) – magas kezelési költségei rónak súlyos terhet. A WHO prioritásként kezeli a hepatitis B-, C- és D-fertőzések felszámolását, mivel a becslések szerint világszerte 354 millió ember él ezekkel a betegségekkel, melyek a hepatitis okozta halálozások több mint 95%-áért felelősek. Egy WHO-tanulmány kimutatta, hogy 2030-ig 4,5 millió korai haláleset megelőzhető lenne az alacsony és közepes jövedelmű országokban oltással, diagnosztikai tesztekkel, gyógyszerekkel és oktatási kampányokkal. A krónikus vírusos hepatitis diagnosztizálásához, kezeléséhez és megelőzéséhez szükséges protokollok és eszközök az orvostudomány rendelkezésére állnak, de ezek a szolgáltatások gyakran csak erre specializálódott kórházakban érhetők el. A hepatitis fertőzések megelőzését, gyógyítását a COVID-19 járvány is nehezítette, melynek következtében korlátozottá váltak a pénzügyi és emberi erőforrások, és a politikai fókusz is a világjárvány megfékezésére helyeződött át. 

A WHO globális hepatitis-stratégiája

Az Egészségügyi Világközgyűlés 2016-ban fogadta el a vírusos hepatitisről szóló globális egészségügyi ágazati stratégiát (GHSS), melynek 2020-ig kitűzött célja – az 5 év alatti gyermekek esetén a hepatitis B előfordulásának 1% alá csökkentése – a legtöbb WHO-régióban teljesült. Ez a mérföldkőnek számító eredmény azt jelenti, hogy drámaian csökken a májrák és a cirrhosis eseteinek száma a következő generációkban. Az elért eredmények viszont egyenetlenek: számos országban továbbra is jelentős hiányosságok állnak fenn a tesztelés és a kezelés terén. 2019-ben a krónikus hepatitis C-fertőzésben szenvedő 58 millió embernek még mindig csak 21%-át diagnosztizálták, összességében 13%-át kezelték, illetve az alacsony és közepes jövedelmű országokban a csecsemők kevesebb, mint 10%-a jut hozzá a hepatitis B-vakcinához. A WHO globális hepatitis-stratégiája – melyet valamennyi WHO-tagállam támogat – azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig 90%-kal csökkenjen az új hepatitis fertőzések száma, és 65%-kal a halálozásoké. 

Új vírus megjelenése

Jelenleg új, ismeretlen eredetű, elsősorban gyermekeket, de serdülőket és felnőtteket is érintő, akut hepatitis fertőzés jelent meg a WHO európai és amerikai régiójában, amely nem tartozik az ismert öt hepatitis vírus egyikéhez sem. A WHO egyelőre nem tud magyarázatot adni a járvány kitörésére, de folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és az érintett országok egészségügyi hatóságaival azon dolgozik, hogy meghatározza a súlyos lefolyású fertőzés okát, és meghozza a szükséges megelőzési intézkedéseket.

 

Forrás: egeszsegvonal.gov.hu