Járóbeteg-előjegyzési rendszert fejlesztenek, hogy csökkenjen a várakozási idő az orvosoknál, egységesítik a betegdokumentumokat és mobilfejlesztéseket készítenek elő, hogy hamarosan már okostelefonokról is elérhetők legyenek a betegek leletei, beutalójuk, zárójelentésük és receptjük, hiszen ezekhez hozzáférve az orvos is a lehető leghatékonyabb kezelést tudja nyújtani – adott számot a közel egy éve működő elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér előnyeiről az Állami Egészségügyi Ellátóközpontnak a fejlesztésért is felelős főosztályvezető. Szabó Bálint szerint a rendszer bizonyítványát maguk az állampolgárok állítják ki azzal, hogy egyre többen élnek vele: ugrás­szerűen megnőtt a lakossági felhasználók száma.

– Közel egy éve vezették be az elektronikus egészségügyi szolgáltatási teret (EESZT). Hogy látják, megbarátkozott már a lakosság a rendszerrel?
– Nemrég élesítettünk egy értesítési rendszert a betegek számára, amely lehetővé teszi, hogyha megadják az ­e-mail-címüket a lakossági portálon (eeszt.gov.hu), akkor be tudják állítani, hogy értesítést kapjanak egy lelet, zárójelentés, elektronikus beutaló vagy recept megérkezésekor. Amióta ezt elindítottuk, ugrásszerűen megnőtt a látogatók száma, ami napi szinten 800-1200 felhasználót jelent. A rendszer kimondottan felhasználóbarát, azok is könnyen boldogulnak vele, akik az átlagnál kevésbé értenek az informatikához. A visszajelzések alapján még egy elektronikus fizetési vagy levelezőrendszernél is egyszerűbb a használata.

– A rendszerről többször elmondták, hogy hatékonyabb, gyorsabb, biztonságosabb betegellátást tesz lehetővé. Mit jelent ez a mindennapi helyzetekre lefordítva?
– A hétköznapi életben ez például azt jelenti, hogyha egy páciensnek olyan betegsége van, amivel többször több intézményben meg kell jelennie, akkor az EESZT nélkül kizárólag az ő felelőssége, hogy tájékoztassa az orvosát a kórelőzményeiről, vinnie kell az összes zárójelentését, beutalóját, leletét – ha ezek egyáltalán rendszerezve vannak. Eddig előfordult, hogy ezeknek az egyébként fontos dokumentumoknak csak töredéke jutott el az orvoshoz, így az információhiány miatt nem a leghatékonyabb kezelést kapta meg a beteg. Ez az EESZT-vel kiküszöbölhető, hiszen minden egy helyen a rendelkezésre áll. Ugyanez vonatkozik a receptekre is: a papíralapúak könnyen elkeverednek otthon, míg az e-recepteket a gyógyszerész automatikusan látja, így ki tudja adni a páciens számára. Ezeket az elektronikus recepteket aztán e-személyivel vagy tajkártyával és hagyományos személyi igazolvánnyal is ki tudja váltani. A hagyományos receptnek megfelelő felírási igazolást eredetileg idén december 31-ig volt kötelező kiadni, de ezt a kötelezőséget későbbre toljuk, mert úgy látjuk, hogy a lakosság még nem tudná elengedni a papíralapú vényt. Viszont fontos tudni, hogy amikor már nem lesz kötelező adni, a páciens kérésére akkor is kiadhatja az orvos.

– A gyakorlatban valóban teljesen eltűnhet a papír a rendszerből?
– Az EESZT-ben már több mint 500 millió egészségügyi dokumentum érhető el, és napi szinten több százezer recept érkezik be. Ez óriási eredmény egy év alatt. A rendszer már most is alkalmas lenne arra, hogy a betegek papírok nélkül menjenek végig az ellátáson. Az, hogy meddig kell még papírt használni, sokkal inkább a betegeken és az orvosokon múlik, illetve azon, hogy ők mikor fogadják majd el a tisztán elektronikus ­kommunikációt. Ahogy a bankkártyák megjelenésével sem szűnt meg a papírpénzzel való fizetés lehetősége, úgy az EESZT miatt sem iktattuk ki a papíralapú recepteket, beutalókat. Kortól függetlenül vannak olyanok, akik ragaszkodnak a papíralapú megoldásokhoz, de az orvosok és a betegek közül is egyre többen ismerik fel az elektronikus rendszer nyújtotta szabadságot.

– Szeptember végén Magyarország lehetett a házigazdája a nemzetközi elektronikus egészségügyről szóló konferenciának. Milyen tanulságokkal szolgált a rendezvény?
– Az európai strukturális alap hat különböző területen megvalósult ­uniós projekteket vizsgált, és az elektronikus egészségügy (e-health) területén az EESZT-t tartották méltónak arra, hogy ezt több ország számára megmutassuk, így nyertük el a házigazda szerepét. Összesen 17 ország képviselői érkeztek Budapestre, a delegáltaktól azt a visszajelzést kaptuk, hogy a rendszer nagyon széles körű, sok olyan funkció­ja van, amely támogatást tud nyújtani a gyógyításban. Arról is elismerően nyilatkoztak, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi adat keletkezett már a térben, és ilyen hatékonysággal tud működni.

– Milyen szempontból élenjáró a magyar elektronikus rendszer, és miben tudunk tanulni más országoktól?
– Vannak olyan országok, amelyek egy-egy funkcióra koncentrálnak, és azt fejlesztik, míg mások – köztük Magyarország is – szélesebb spektrumú rendszert alkalmaznak. Hazánkban különösen erős a rendszer hátterét szolgáló orvosgárda és intézménytörzs, és az is kiderült a konferencián, hogy nem minden országban működik betegazonosítási rendszer, ami nálunk elérhető. Nekünk több mint száz fejlesztő partnerünk van, akikkel folyamatosan egyeztetnünk kell, ezért fordulhat még elő, hogy egy adat nem jut el az egyik orvostól a másikhoz. Vannak országok, ahol ez centralizáltan, egy központi irányítással működik, ebből a szempontból ott gördülékenyebb lehet az információáramlás, hiszen nincs szükség egyeztetésekre.

– November elsejéig kell csatlakoznia azon magánszolgáltatóknak, amelyek elektronikus adatszolgáltatásra kötelezettek. Első körben miért rájuk esett a választás?
– Egészen pontosan azon egészségügyi intézmények érintettek most, akik a Központi Implantátumregiszterbe vagy a Protézisregiszterbe jogszabály alapján adatszolgáltatásra kötelezettek. Ilyenek például a szájsebészeti vagy plasztikai sebészeti ellátást nyújtó intézmények. A jövőben ter­veink szerint végül a teljes magánszolgáltatói kört bekötjük a rendszerbe, hiszen a cél az, hogy a betegek akár magán-, akár közfinanszírozott szolgáltatást választanak, teljes körű ellátásban részesüljenek, az orvosaik pedig a teljes kórképet és kórelőzményt lássák. Ennek népegészségügyi szempontból is jelentős hatása lesz, hiszen átlátható társadalmi összkép alakulhat ki a lakosság egészségi állapotáról.

– Szintén 2018. november 1-jéig csatlakozik a térhez az Országos Mentőszolgálat is. Milyen további fejlesztések várhatók?
– Jelenleg a közfinanszírozott kórházi, háziorvosi és a patikarendszereknek van hozzáférése az EESZT-hez, ezek mellett készítünk belépési pontot a mobilfejlesztéseknek és a telemedicina-rendszereknek. Ha a lakosság a mobiltelefonján keresztül is kapcsolódhat majd a rendszerhez – hiszen ez vált az egyik legelterjedtebb kommunikációs formává –, akkor ismét ugrásszerűen meg fog nőni az EESZT-használók száma, ettől komoly áttörést várunk. Mobiltelefonon fogják tudni megnézni a receptjüket, beutalóikat, az összes betegdokumentumot, ezen keresztül fognak tudni önrendelkezni is. Emellett járóbeteg-előjegyzési rendszert fejlesztünk, hogy csökkenjen a várakozási idő az orvosoknál. Most még nagyon sokféle betegdokumentum van – ahány szállító és kórház van, annyiféle – ami viszont megnehezíti ezek gépi feldolgozását. Már dolgozunk azon, hogy egységesítsük ezeket, tehát egyféle zárójelentés, vizsgálati lap legyen szakmánként, ami szintén támogatja az orvosok munkáját.

Forrás: magyaridok.hu fotó: Bach Máté